Maga a szó a magyar nyelvben arra a személyre utal, akinek "gondja" az, aminek gondnoka. Gond van elég, csak gondnokból van kevés. Pedig mindannyian valamilyen ügy gondnokai vagyunk. Akár családunk, akár egyházunk gondnokaként, hordozni kényszerülünk mindazt, amit ránk szabott az adott helyzet. Egyházközségünk új presbitériuma gondnokot választott. Két forduló is volt, mert a presbiterek nem akarták elhinni, hogy a 81 esztendős Meleg Sándor bácsi nem vállalja a gondnoki tisztséget... De nem vállalta. Utólag megértettük, hiszen szinte két évtizedes gondnoksága alatt a Kutyfalvi gyülekezet sok mindent megért. Isten ügyét sikerült érvényre juttatnia, és látszata volt gondokságának. Köszönet illeti mindezért, és hiszem, hogy Isten az, aki "titkon néz és megfizet néked nyilván"...
Aztán a második fordulóban, miután már Meleg Sándor kimaradt a jelöltek közül, Kapás István lett a 7 szavazat tulajdonosa. És ezáltal a Kutyfalvi Református Egyházközség új gondnoka.
A január 15-i vasárnapi istentisztelet után a templom előtt elhangzó beszédemben megköszöntem Meleg Sándor volt gondnok munkásságát, és áldást kértem az új gondnok életére, tevékenységére. És türelmet, mert az ördög nem alszik... És nemcsak hogy nem alszik, hanem igyekszik is elkedvetleníteni, eltántorítani mindenkit, aki Isten ügyében valamit tenni akar. Magát Jézust, a Megváltót is igyekezett eltéríteni isteni céljától, arra csábítva Isten fiát, hogy "leborulva" imádja őt. Isten adjon erőt új gondnokunknak, hogy szent faladatának betöltésében minden pillanatban maga mellett érezze az a láthatatlan hatalmat, amely a mindenséget hívta életre egyetlen "legyen" szavával.
(SZL)
